Duna-Dráva Nemzeti Park

Horgászat

Figyelem! Az eredményes horgászatot nem csak a holdállás, az időjárás, az etetés befolyásolja. Függ a víz állásától, színétől, amit előre megjósolni maximum egy napra lehet. De van, hogy még annyira sem. A folyó óráról – órára más képet mutat. Ez a kihívás maga! 

 

  • ​területi és napi jegyet is lehet már online vásárolni, itt: www.horgaszjegy.hu
  • napijegyek a kb. 3 km-re található Darány községben is vásárolhatóak 2.000,- forint/nap áron

Horgászattal kapcsolatos egyéb információ: 

  • Kovács Attila túravezető (Telefon: +36 70 3762880) 
     

Horgászhely  igényüket kérjük, minden esetben jelezzék az Online-foglalási űrlap megjegyzés rovatában, vagy telefonon. Köszönjük.

Címkék: 

A Dráva

Kiemelkedő jelentőségű vizes élőhely a Dráva folyó. Hazánk legtisztább vizű folyója, vízminősége a teljes hazai szakaszon I. osztályú.

A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban ered. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál ömlik a Dunába. Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját. A Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja.

Egyre ritkábbak lesznek Európa szabályozatlan folyói. Ezek egyike a Dráva magyarországi szakasza. A magyar területen futó folyószakasz valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európa legvadabb, legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb folyója. Ez a csupa rejtélyes vidék a maga különleges növény- és állatvilágával a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. A Dráva folyó gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek találhatók.

Dráva hazánk harmadik legnagyobb folyója, Őrtilostól Barcsig terjedő szakasza még szabályozatlan, s ez teszi a folyót Európában is kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűvé. Itt még szabadon érvényesülhet a folyó építő és romboló munkája, zátonyokat és évről évre változó homokpadokat épít, alámossa Belső-Somogy magas homokpartfalait, holtágakat zár le.

 A Dráva mentén, a folyó bal partjának magyarországi területét védetté nyilvánították. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén élőhelyek széles skáláját találjuk meg. A Drávából 56 halfajt mutattak ki, közülük a kecsegefélék különösen megritkultak. Komoly természetvédelmi problémát jelent, hogy Horvátországban, a Dráva felső szakaszán, szakaszosan üzemeltetik a vízierőműveket, s ezek jelentős vízszintingadozást okoznak a folyón, ami különösen zavarja a part közelében ívó halakat. A tiszta, gyorsan áramló folyóvízben több, hazánkban csak innen ismert csiga-, kérész- és tegzesfaj él. Külön ki kell emelni a drávai tegzest, melynek Földünkön egyedüli élőhelye a Dráva. Gazdag a folyó szitakötő-faunája, melyben nemzetközi egyezményekkel védett fajok – pl. erdei szitakötő, sárgalábú szitakötő - is megtalálhatók. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok mintegy 2/3-a megtalálható, melyek között 20 védett faj is szerepel. Különösen jelentős természeti érték a fokozottan védett magyar és német bucó, továbbá a ritka felpillantó küllő, illetve a stabil populációval rendelkező leánykoncér és botos kölönte. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelentőségű, az őszi-tavaszi és különösen a téli időszakban több ezer vízimadár gyülekezik a folyón. Rendszeresen előfordul a területen több, fokozottan védett madárfaj (kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, halászsas, stb.). A drávai zátonyszigetek igen értékes élőhelyek. A megtelepedő bokorfüzesekben él a védett parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A zátonyszigetek különleges fészkelő közösségének tagja a kis lile, illetve a fokozottan védett küszvágó csér, s a szintén fokozottan védett, Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér. A folyót kísérő meredek partfalban több ezer pár parti fecske, illetve a színpompás jégmadár és gyurgyalag fészkel. A puhafaligetekben élő fontosabb védett növényfaj a kígyónyelv-páfrány, a magasszárú kocsord és a gyakran tömeges téli zsurló. Fontos természeti érték a fokozottan védett magyar színjátszó lepke. A fűz-nyár erdők gazdag madárvilágából a fokozottan védett fekete gólya és rétisas érdemel említést.

A Dráva szeszélyes, gyorsvizű folyó, képes naponta 50 centit áradni vagy éppen apadni, ami megköveteli a horgásztól az alkalmazkodó képességet. A Dráva halfaunája gazdag, de a fogás meglehetősen rapszodikus.

Drávatamásinál szélesen hömpölyög a folyó, határvízről lévén szó gyakori az ellenőrzés. A part aránylag könnyen megközelíthető

Címkék: 

Drávatamási

Drávatamási – „kertek alatt” a Dráva

Az országunkat délről határoló Dráva folyó partján, természetes környezetben található Drávatamási. A Dráva itt a „kertek alatt” folyik. Némelyik házat mindössze néhány lépés választja el a folyó magas-partjától. A 400 lakost számláló falu, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el. Mind a falut, mind az ide vezető utat erdő övezi. Az erdőben megbúvó takaros településen minden együtt van a pihenéshez. A zsákfalu nyugalmát átmenő forgalom nem zavarja. 2000-ben kikötő épült, a drávai kishajók számára, ami fontos megállóhelye a Barcs és Drávaszabolcs közötti vízi útnak, és a barcsi sétahajónak. Erdei iskolát nyitott itt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, ahol minden évben több száz diák fordul meg, hogy megismerkedjenek a Drávával és a nemzeti park ártéri növény- és állatvilágával. A falun keresztül halad el a „Három folyó kerékpáros túraútvonal” egy szakasza is, mely kerékpár túra programokra kivallóan alkalmas. Drávatamási, a Dráva közelsége és a természet érintetlensége miatt, vonzó célpont lehet a folyóvízi horgászat kedvelői számára is.

Drávatamási „vándorló” település, mert a falu tulajdonjoga kézről kézre vándorolt. A települést 1468-ban említi először oklevél, Batthyány Benedek birtokaként. A település az idők során megfordult a Mórocz, Daby, Géczy, Madarász, Bakó családok kezén. Az itt található régi kúriát, ami ma szociális otthonként működik, a Bakó család építette. Drávatamási végül a 19. századba a Thassy-családhoz került. A Thassy-család kőfallal körülvett sírhelye a temetődomb tetején fekszik. Itt nyugszik a család legismertebb tagja is Thassy Jenő. 

1772-ben a lakosság még a horvát nyelvet beszélte, de a 19. század közepén készült leírás már, mint magyar falut említi, amelyben 170 katolikus és 20 református lakott. Ekkor a falu a ritka művű malmáról volt nevezetes. Sajnos a vízimalomnak ma már a helyét sem ismerik az idevalósiak. A faluban található kápolnát a helybeli katolikus közösség 1889-ben emeltette. A település szívében, római katolikus templom tőszomszédságában találhatják Nepomuki Szent János szobrát, amelyet több évszázada ékessége a falunak, s 1913-ban restauráltak.

Valaha nyolc-tíz halászcsónakot ringatott itt a Dráva. Sokan éltek Drávatamásiban a halászatból. A II. világháború után aknazár és szögesdrót zárta el a helybéliek elöl a folyót. Attól kezdve csak a vadak és a madarak járhattak le a partra.

A 20. század első felétől a népesség száma folyamatosan csökkent, de mára sikerült megállítani az elöregedést és az elvándorlást.

Egyre többen választják Drávatamásit letelepedés céljából, vagy a falusi turizmus és horgász turizmus keretein belül, vendégként.

Címkék: 

Feliratkozás RSS - Duna-Dráva Nemzeti Park csatornájára