küszvágó csér

A Dráva

Kiemelkedő jelentőségű vizes élőhely a Dráva folyó. Hazánk legtisztább vizű folyója, vízminősége a teljes hazai szakaszon I. osztályú.

A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban ered. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál ömlik a Dunába. Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját. A Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja.

Egyre ritkábbak lesznek Európa szabályozatlan folyói. Ezek egyike a Dráva magyarországi szakasza. A magyar területen futó folyószakasz valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európa legvadabb, legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb folyója. Ez a csupa rejtélyes vidék a maga különleges növény- és állatvilágával a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. A Dráva folyó gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek találhatók.

Dráva hazánk harmadik legnagyobb folyója, Őrtilostól Barcsig terjedő szakasza még szabályozatlan, s ez teszi a folyót Európában is kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűvé. Itt még szabadon érvényesülhet a folyó építő és romboló munkája, zátonyokat és évről évre változó homokpadokat épít, alámossa Belső-Somogy magas homokpartfalait, holtágakat zár le.

 A Dráva mentén, a folyó bal partjának magyarországi területét védetté nyilvánították. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén élőhelyek széles skáláját találjuk meg. A Drávából 56 halfajt mutattak ki, közülük a kecsegefélék különösen megritkultak. Komoly természetvédelmi problémát jelent, hogy Horvátországban, a Dráva felső szakaszán, szakaszosan üzemeltetik a vízierőműveket, s ezek jelentős vízszintingadozást okoznak a folyón, ami különösen zavarja a part közelében ívó halakat. A tiszta, gyorsan áramló folyóvízben több, hazánkban csak innen ismert csiga-, kérész- és tegzesfaj él. Külön ki kell emelni a drávai tegzest, melynek Földünkön egyedüli élőhelye a Dráva. Gazdag a folyó szitakötő-faunája, melyben nemzetközi egyezményekkel védett fajok – pl. erdei szitakötő, sárgalábú szitakötő - is megtalálhatók. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok mintegy 2/3-a megtalálható, melyek között 20 védett faj is szerepel. Különösen jelentős természeti érték a fokozottan védett magyar és német bucó, továbbá a ritka felpillantó küllő, illetve a stabil populációval rendelkező leánykoncér és botos kölönte. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelentőségű, az őszi-tavaszi és különösen a téli időszakban több ezer vízimadár gyülekezik a folyón. Rendszeresen előfordul a területen több, fokozottan védett madárfaj (kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, halászsas, stb.). A drávai zátonyszigetek igen értékes élőhelyek. A megtelepedő bokorfüzesekben él a védett parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A zátonyszigetek különleges fészkelő közösségének tagja a kis lile, illetve a fokozottan védett küszvágó csér, s a szintén fokozottan védett, Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér. A folyót kísérő meredek partfalban több ezer pár parti fecske, illetve a színpompás jégmadár és gyurgyalag fészkel. A puhafaligetekben élő fontosabb védett növényfaj a kígyónyelv-páfrány, a magasszárú kocsord és a gyakran tömeges téli zsurló. Fontos természeti érték a fokozottan védett magyar színjátszó lepke. A fűz-nyár erdők gazdag madárvilágából a fokozottan védett fekete gólya és rétisas érdemel említést.

A Dráva szeszélyes, gyorsvizű folyó, képes naponta 50 centit áradni vagy éppen apadni, ami megköveteli a horgásztól az alkalmazkodó képességet. A Dráva halfaunája gazdag, de a fogás meglehetősen rapszodikus.

Drávatamásinál szélesen hömpölyög a folyó, határvízről lévén szó gyakori az ellenőrzés. A part aránylag könnyen megközelíthető

Címkék: 

Feliratkozás RSS - küszvágó csér csatornájára